Megújuló energia - Makor_Kft

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

TEVÉKENYSÉGEINK
  • Geotermikus fűtésrendszerek

A Makor Kft. a geotermikus fűtésrendszerek kiépítését a TERVEZÉSTŐL-A KIVITELEZÉSIG megvalósítja a helyi adottságok, és a megrendelői igények alapján.

   


A Geotermikus fűtésrendszer ismertetése

A geotermikus energiát geotermikus fűtésre, geotermikus fűtésrendszerekhez használják a legelterjedtebben. Mivel a hagyományos fűtésrendszerekhez viszonyítva, a geotermikus fűtésrendszer viszonylag alacsony hőfokon működik, radiátoros fűtésrendszerhez nem hatékony. Ha mégis ragaszkodunk valamilyen oknál fogva a radiátoros fűtéshez, akkor növelni kell a radiátorok számát.

Amennyiben geotermikus fűtést szeretne alkalmazni,az alábbi szempontokat kell mérlegelnie:
  • Milyen módon szeretné a fűtést? (falfűtés, padlófűtés stb.)
  • A geotermikus fűtéshez szükség van hőszivattyúra. A hőszivattyúk szondáit vízszintes vagy függőleges elhelyezésben szeretné? Mire van lehetőség?
  • Mire szeretné még használni a geotermikus energiát, a fűtésen és hűtésen kívül? (használati melegvíz előállítására, medence fűtésére stb.)
Geotermikus fűtés alkalmazásához nélkülözhetetlen javaslatok:
A házat szigetelni kell, minél vastagabb szigeteléssel, annál jobb. Régen, az olcsó energia éveiben elég volt a 3-4 cm vastagságú szigetelést alkalmazni a homlokzaton. Ma már érdemes, 8-12 cm vastagságban gondolkodni. A nyílászáróknak magas szigetelésképességűeknek kell lenni.


  • Szolár rendszerek

A Makor Kft. a napkollektorok telepítését a TERVEZÉSTŐL-A KIVITELEZÉSIG megvalósítja a helyi adottságok, és a megrendelői igények alapján.

NAPKOLLEKTOR:
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Fűtésre való alkalmazása az épület megfelelő hőszigetelését feltételezi és általában csak tavasszal és ősszel mint átmeneti, illetve télen mint kisegítő fűtés használatos. Hőcserélő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek. A hétköznapi nyelvben gyakran összetévesztik a napelemmel, amely a napsugárzást elektromos energiává alakítja.



  • Folyadék közegű, szivattyús rendszer

A fekete színű, néha tükrökkel is megvilágított kollektor elnyeli a napsugár által közvetített hőt és azt átadja a kollektorban keringő folyékony, fagyálló, jó hő közvetítő folyadéknak. A kollektor felmelegedését egy automatika figyeli, amely a rendszernél magasabb hőmérséklet esetén elindítja a szivattyút. Ez a folyadék egy zárt hőcserélő tartályban átadja a többlet hőt a bojlerben tárolt víznek. A rendszert nyomásszabályozó egészíti ki, illetve közvetlen a hőcserélőből is lehet melegvizet nyerni fűtési célokra.




  • Napelemes rendszerek

A Makor Kft. a napelemes rendszerek telepítését a TERVEZÉSTŐL-A KIVITELEZÉSIG megvalósítja a helyi adottságok, és a megrendelői igények alapján

NAPELEM:

A napelem olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja. Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a jelenség ívkisüléses lámpák esetén is lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.
A napelemekre általában 20-25 év a garancia, jellemzően 20-40 év az élettartamuk. A napenergia hasznosításában hosszabb távon számottevő növekedés várható.

A jövőben a napenergia fogja biztosítani az áramellátásunkat. Ezért fontos, hogy olyan napelemeket telepítsünk melyek minél hosszabb élettartalmúak.



A NAPELEMEK FAJTÁI:

A kristályos napelemek jellemzően monokristályos vagypolikristályos napelemek.
A monokristályos napelemek előállítási költsége magasabb, és hatásfokuk is kb. 9%-kal magasabb.



A polikristályos napelemeknél valamivel egyszerűbb így kissé olcsóbb előállítás technológia áll rendelkezésre.



Hatásfokuk jellemzően megegyező az egykristályos napelemekével, bár felületük valamivel nagyobb az egyazon teljesítményre vetítve.

A NAPELEM GYAKORLATI HASZNOSÍTÁSA

A napenergia fotovoltaikus hasznosításának két alapvető típusa:

1, Szigetüzemű napelem rendszer

A szigetüzemű napelem rendszer hátránya, hogy 30-50%-al drágább lehet egy hasonló teljesítményű hálózatra visszatápláló napelemes rendszernél. Ennek az az oka, hogy drágák az akkumulátorok, és olyan más többletköltségek is felmerülnek, amik hálózatra visszatápláló rendszereknél nincsenek.


Méretezés:

Rendszerünk kialakításánál a fogyasztásunkból kell kiindulni. A napelem rendszer méretezéséhez át kell gondolni, hogy minden nap használjuk a rendszert, vagy csak hétvégén, télen vagy csak nyáron. Ha minden nap fogyasztjuk az energiát, akkor minden nap meg kell termelni azt, ha viszont csak hétvégén használjuk, akkor a hét többi napján termelt energiát tartalékolhatjuk. Vegyük számba, hogy milyen és mekkora teljesítményű fogyasztóink vannak, és hogy általában melyik napszakban és mennyi ideig használjuk őket. Ezek alapján a legnagyobb fogyasztási periódussal számolva megkapjuk Wh-ban, hogy mennyi energiára van szükségünk (pl.100Wh). Vannak táblázatok, amelyek megadják, hogy adott helyen, adott évszakban, adott napelem típussal, adott tájolású, dőlésszögű és teljesítményű napelemmel mennyi energia termelhető egy nap. Az akkumulátorok méretezéséhez határozzuk meg, hogy hány nap tartalékkal akarunk rendelkezni, ha esetleg ezt a mennyiséget szeretnénk több olyan napon is felhasználni, mikor nem süt a Nap. Meg kell szoroznunk a várhatóan fogyasztott energiamennyiséget a tartalékolási napok számával. Ennyi energiát szeretnénk fogyasztani, de ehhez többet kell betáplálnunk, mert sajnos többféle veszteséggel kell számolnunk. Az akkumulátoroknak akkor lesz hosszú az élettartama, ha nem merítik le őket teljesen. Ezt legtöbbször figyelembe veszik az elektronikák is és csak adott %-ig engedik lemerülni az akkukat. Az akkumulátortelepet ennek megfelelően túl kell méretezni. A fogyasztást Wh-ban kaptuk, az akkumulátorok kapacitását pedig megkaphatjuk úgy, hogy a telepet alkotó akkuk egyikének feszültségét összeszorozzuk az Ah-ban megadott kapacitásával. A kapott eredményt már csak össze kell szorozni a telepet alkotó akkumulátorok számával. Lett egy Wh-ás kapacitásunk, amit össze tudunk hasonlítani a fogyasztással Az invertert az egy időpillanatban elképzelhető legnagyobb fogyasztásra kell méretezni. Ha minden olyan berendezés teljesítményét összeadjuk, amiket egyszerre működtethetünk, akkor megkapjuk az inverter minimális névleges teljesítményét.

2, Hálózatra kapcsolt napelem rendszer

A hálózatra kapcsolt rendszer az előállított áramot vagy helyben felhasználja, vagy betáplálja a hálózatba, amelyért a szolgáltató átvételi díjat fizet. Amennyiben adott pillanatban a rendszerünk nem termel elegendő áramot, a hálózatból veszi fel a hiányzó mennyiséget. Az energia tárolására nincs szükség. A napelem egyenáramot állít elő, amit a hálózatba való betápláláshoz váltóárammá kell alakítani. Az egyenáram váltóárammá alakítását a váltóirányító, vagy más néven inverter végzi. Az invertert ma már sokszor egybe építik a szolár modulokkal, az így létrejött berendezést váltóáram – szolár moduloknak nevezik. A fel nem használt áram betáplálása a hálózatba kedvezőbb megoldás, mintha a felesleges áramot akkumulátorba vezetnék, ugyanis akkor kb. 30 %-os teljesítménycsökkenéssel kellene számolni. A visszatáplált energia mennyiségét mérik és időszakonként elszámolnak vele. Napközben, amikor jellemzően nem vagyunk otthon, a napelem rendszer betáplál a hálózatba, este pedig mikor otthon vagyunk és a legtöbb energiát használjuk, de már nem süt a nap, egyszerűen elfogyasztjuk a napközben napelem rendszerünk által megtermelt áramot, amit addig úgymond a közüzemi hálózatban tároltunk. Elszámoláskor mi a különbözetet fizetjük, amennyivel többet fogyasztottunk az általunk termelt energiamennyiségnél.



Egy hálózatra tápláló napelemes rendszer három fő részből áll:

  • napelem
  • inverter
  • termelés-fogyasztásmérő
A napelem a napfényből egyenáramot termel, a napelem fajtájától és számától függő feszültséggel. Az inverter alakítja át az egyenáramot 230V-os, 50Hz-es váltakozó feszültséggé. A rendszer üzembe helyezésekor az áramszolgáltató új villanyórát szerel fel, amely képes mérni mind a bejövő, mind a kimenő energia mennyiségét, tehát a visszatermelt és a fogyasztott energiát. Az inverter a napelem generátor „agya” és az egyenáram, hálózatnak megfelelő váltóárammá történő átalakításáról gondoskodik. Ez a legújabb generációs, magas komplexitású solar-inverter hozza létre a kapcsolatot az országos elektromos hálózattal. Mint ilyen egy sor kiemelkedően fontos feladatot lát el.

  • SMA-Inverter

Hogyan táplál vissza a napelem rendszer a közüzemi hálózatra?

Egy hálózatra betápláló napelem rendszer teljesen automatikusan működik. Érdemes tudni, hogy amennyiben a hálózaton nincs áram, a belső áramtermelés is leáll, aminek biztonsági okai vannak. Hiszen ha valaki az elektromos rendszeren akar valamit szerelni, akkor lekapcsolja az adott hálózatrészt. Amennyiben a napelemes rendszer továbbra is áramot táplálna a rendszerbe, fenn állna az áramütés veszélye.
Lehetőség van azonban arra, hogy egy kapcsoló- és a rendszert vezérlő berendezés beépítésével, áramkimaradáskor is tovább üzemelhessen a rendszerünk, így növelve az energiaellátásunk biztonságát. A vezérlő áram kimaradáskor az áramszolgáltatók és a szabványok szerint elfogadható módon és biztonsággal leválasztja a rendszerünket a közüzemi hálózatról. Így nem veszélyeztetjük az azon esetleg dolgozókat.
Kellenek akkumulátorok, amik áthidalják a sötét órákat, mikor nincs napsütés. Akkumulátorból jóval kevesebb kell egy ilyen megoldásnál, mint egy a hálózattal együttműködni nem képes szigetüzemű rendszernél. Az akkumulátorok élettartama is sokkal hosszabb lesz, mivel folyton feltöltött állapotban vannak, ami a legjobb nekik. Csak az áram kimaradások alkalmával veszünk ki belőlük energiát, míg egy szigetüzemű napelem rendszernél minden nap.

       

  • A hálózatra csatlakozás feltételei, törvényes lehetőségei

2008-tól a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet alapján kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó fogyasztók (háztartások és vállalkozások is) 50 kVA-ig (45 kW) úgynevezett háztartási méretű kiserőművet létesíthetnek.

A háztartási méretű napelem kiserőmű
  1. a felhasználó saját kisfeszültségű hálózatához csatlakozik
  2. nem haladja meg a felhasználóként rendelkezésre álló teljesítményt
  3. max. 50 kVA névleges teljesítőképességű (egy átlagos lakás éves fogyasztásának megfelelő energiamennyiséget 2-3 kVA-es napelem rendszer megtermeli.)
A napelem rendszerrel termelt villamos energiát a szolgáltató (ÉMÁSZ, E-ON, ELMÜ, EDF-DÉMÁSZ) köteles átvenni. A meglévő mérőberendezés kétirányú mérőre való cseréje 3x16A csatlakozási teljesítményig az áramszolgáltató kötelezettsége.

Elszámolás az áramszolgáltatóval
A jogszabály szerint elszámolási időszakonként a leolvasott termelt és fogyasztott energiamennyiségből egyszerű egyenlegszámítással meghatározzák a fogyasztást, vagy a többlettermelést. Az egyenleg elszámolás alapján adódott fogyasztott energia mennyiséget kell csak kifizetni, illetve a többlettermelést 85%-os fogyasztói áron fizetik ki nekünk. A jogszabály havi, negyedéves, vagy éves elszámolási időszakot tesz lehetővé, melyek közül a fogyasztó választhat. Érdemes az egy éves időszakot választani.

A napenergia/ napelem hasznosításának előınyei
  • a háztartás vagy üzem energiaköltségeinek csökkentése
  • a fosszilis energiahordozókkal, ill. hasadóanyagokkal ellentétben korlátlanul rendelkezésre áll
  • nem keletkezik finom por, mint pl. korom, üvegházhatású gázok, mint pl. CO2
  • költségmegtakarítás, annak figyelembevételével, hogy a központilag élőállított energia elosztási költsége nagyságrendileg azonos az előállítás költségével
  • nincs meg a veszélye az áramtermelők esetleges kartell-megállapodásának, ami a piaci árképzést a felhasználók számára kedvezőtlenül befolyásolhatja
  • a krízishelyzetek és nemzetközi konfliktusok miatti függőség csökken


  • Referenciák

Reményi Csomagolástechnikai Kft.
Budapesti nagykereskedelmi raktár

Megbízó: Reményi Csomagolástechnikai kft.

A Makor Kft. megbízó irányába a teljes csarnok kivitelezés részeként a MEGÚJULÓ ENERGIA és a KÖRNYEZETTUDATOSSÁG értékeit figyelembe véve korszerű fűtésrendszert telepített.

A felhasznált eszközök:
  • Szolárrendszer
  • Geotermikus fűtésrendszer



  • Gázmotorok
    
  

A kompresszorok hajtására földgázzal vagy propán-bután gázzal üzemelő, belsőégésű motorokat használnak. Ezek a motorok felépítésüket tekintve hasonlítanak ugyan a gépkocsikba szerelt társaikhoz, viszont maximális fordulatszámuk 2200/perc, és fejlesztésüknél az elsődleges szempont az élettartam kitolása és az alacsony emissziós értékek elérése volt. Így lehetséges, hogy a motorok szervizintervalluma 10.000 üzemóra. A gázmotoros hőszivattyúk képesek a névleges értékek 8-100%-a között fokozatmentesen szabályozni a teljesítményüket a motor fordulatszámának modulálásával. Az aktuális fordulatszámot a helyiségekben megkívánt hőmérséklet, a helyiségek tényleges hőmérséklete és a külső hőmérséklet viszonya határozza meg.

A gázmotoros hőszivattyúk üzemi zajszintje megegyezik a csendesebb elektromos hőszivattyúk zajszintjével.

A gázmotoros hőszivattyúk fűtési üzemben a már ismertetett hőszivattyús módon túl hasznosítják a belsőégésű motor hűtővizének hőjét valamint a kipufogógázban lévő hulladékhőt is, ezáltal egy az elektromos hőszivattyúkénál lényegesen dinamikusabb és rugalmasabb fűtést biztosítva a felhasználónak. Nyári időszakban, amikor hűtésre használják a berendezést és nincs szükség fűtésre, akkor a motor hűtővizének és a kipufogógáz hőjét egy beépített hőcserélő segítségével használati melegvíz termelésre vagy technológiai célokra használhatják.
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz